2016. május 12., csütörtök

05. fejezet Hello, My Lady!

                 * Adrien szemszöge *
Megijedtem. Nyilván csak egy véletlen egybe esés. Hiszen annyira nem nagy cucc, ha valakinek a rokona elmegy hozzájuk nem? 
Egy darabig még álltunk egymás előtt. Már elköszöni akartam, mikor fekete tollak kezdtek el hullani az égből. Persze a Cicussal egyszerre tüsszentetünk. Marinette kicsit meglepetten nézett ránk.
 - Allergia - szólaltunk meg egyszerre, mire felnevettünk. Felnézünk az égre, ahol egy lány fekete hattyú ruhába táncol, és közben azt kérdezgeti "Hol van?"
 - Szerintem mi most biztonságos helyre megyünk - húztam magammal a Cicát.
Kifutottunk az utcára, ahol egy ember se volt. Nyilván mindenki elbújt. Ránéztem Macskára, aki bólintott. Tudta mire gondolok. Még ha ez nem is az Ő világa segít nekem.
 - Plagg, karmokat ki! - ordítottuk, majd a kis fekete cicák bele repültek a gyűrűbe. Átváltozunk, majd siettünk a helyszínre. Szerencsére a lány még a park felett volt, szóval nem kellett keresgélni. Rá akartunk ugrani, de a lány gyorsabb volt, és egy forgással földre taszított minket.
 - Nekem kellett volna megkapnom a szerepet - ordította.
 - Inaya? - néztem rá.
Értem szóval a gondolat, hogy más kapra meg a szerepet,mint ő ezt hozta ki belőle. 
Inaya körül több száz toll jelent meg. Olyan érzésem volt, hogy futnunk kell, ezért megfogtam a cica kezét majd húzni kezdtem. Jó volt a megérzésem. Inaya forgott egyet, majd a sok toll oda fúródott, ahol mi voltunk.
 - Hol vagy már Ladybug? - kérdeztem a hosszú futás közben.
Miután meguntam a futást elengedtem a fiú kezét, majd házról házra ugráltunk. Egy ház tetején megálltam, hogy körbe tudjak nézni. Az emberek rémültem futottak minden felé. Nem sokkal ez után meghallottam a bizonyos "damil" hangot, ami nem más, mint Ladybug yo-yoja add ki. Kicsit felcsillant a szemem, hiszen többen többre megyünk, viszont Ő se volt egyedül. Egy másik Ladybug volt mellette, csak éppen nem fiú. Kicsit ledöbbentem, majd lassan oda sétáltam. Persze macska minden mozdulatomat figyelte. Ladybug és hát ö, Ladybug beszélgetett, de mihelyt meglátott a fiú rám nézett, de nem éppen a legbarátságosabban.
 - Látom sikerült becsajozni - kuncogtam fel. Imádom szekálni őt, de tudja jól, hogy, csak viccelek.
 - Ugyan cicus, értem döglenek a csajok - dicsekedett.
Egyszerre felnevettünk, majd pacsiztunk egyet. Macska kicsit közelebb jött, de mikor meglátta a lányt, szinte oda futott hozzá. Letördelt elé, majd egy enyhe puszit nyomott a kezére.
 - My Lady! - hangzott a rövid kis mondat a cica száján.
A lány undorral a képén törölte le a puszi nyomát a kezéről, de ezzel a Cicus nem foglalkozott. Kicsit érdekes érzés járta át a testem. Valamiért idegesít ez a lány Ladybug. De mivel nem szeretek rosszba lenni másokkal figyelmen kívül hagyom. Ránéztem Ladybugra, aki csak bólintott egyet, majd szétváltunk, s a másik ,,felünk" követett minket. A Cica valamiért eléggé bánatos volt. Hiába voltam elől és nem láttam az arcát éreztem, hogy valami baj van. Megálltam egy pillanat eréig, majd megfordultam. A Kiscica kicsit furcsán nézett. Lassan elé sétáltam, körülbelül annyira, hogy éreztem illatát.
 - Chat Noir, valami baj van? - kérdezte, mire felnéztem rá, nem éppen a legkedvesebben - Vagyis, Noire - javította ki magát.
 - Te vagy a baj Chat. Azt szeretném, ha ebbe a küldetésben nem vennél részt - mondtam ki a rideg szavakat, mire elszomorodott. Szívem hevesen kalimpált, mikor ott kellett őt hagyom. De egyszerűen nem tudtam mit tenni. Macska, teljesen megőrjít.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése